Az első sulis hetem is eltelt. Borzasztóan fárasztó volt, mit ne mondjak.. A sok ismeretlen diák állandóan körülöttem volt.. Örültem, ha eljutottam a wc-re EGYEDÜL! Noah is besokalt már egy kicsit.. Az emberek nem értik meg, hogy tér kell nekem és a barátnőimnek is. Viszont most lesz pár napom kipihenni ezt a borzalmas hetet.
Ma péntek van, és ma debütál a Falling Down klipem. Ezért ma ellátogatok egy zene csatorna műsorába, ahol néhány szót kell beszélnem a klipről, és utána következik a premier.
4 órára kellett mennem, így volt még egy kis időm, ezért felhívtam Eric-et. Elmondta, hogy épp Angilába pakol, hogy promotálja új cd-jét a Saade Vol 1-et, ami igaz még csak félig van kész. 4 nagyobb városba megy, ahol dedikálni fog és majd előadja a Populart, amivel az ESC-n nyert. Örültem a sikerének. Miután letettem a telót, lementem ebédelni, majd anyu elvitt a TV műsor felvételére. Bementem, és rögtön egy aranyos csaj (kb.25 éves) jött oda, hogy én vagyok-e Gréti. Útba igazított, és 5-10 percre rá már mehettem is az adásba. Nagyon izgultam, hogy nehogy valami hülyeséget mondjak, de szerencsére minden simán ment.
- Sziasztok! Újra itt vagyunk. Sztárvendégünk Gréti, aki elhozta legelső klipjét. Mesélj róla nekünk! Hol készült a videóklip? - hozta fel a témát a műsorvezető.
- Sziasztok! A videóklip a Falling Down című számomhoz készült és Németországban, közvetlen egy nappal az ESC után készült.
- Akkor gondolom majd láthatjuk a kitűnő örömöd a videóklipben!
- Igen - mondtam mosolyogva.
- Miért pont ehhez a számhoz készült a klip és hogy született meg a szám?
- Talán azért választottuk ezt, mert ez a szám van a szívemhez a legközelebb. Ez az első olyan szám, amit teljesen egyedül írtam és büszke vagyok rá. A dal egy menő fickóról szól.
- Tehát akkor valóság alapja van a számnak?
- Nos, mondhatni igen. De ezt a srácot félreismertem, szóval ez a szám az első benyomásomra íródott. - válaszoltam, a kérdésére.
- Mesélj! Milyen volt a dalfesztiválon részt venni? Kikkel ismerkedtél meg?
- Nagyon jó volt! Leírhatatlanul jól éreztük magunkat. Rengeteg külföldi emberrel ismerkedtem meg. Különösen jóba lettem a svéd Eric Saade-val és Demi Lovato-val. Rengeteget nevettünk. Demi az egyik legjobb barátnőm.
- Akkor mesélj az Eric-kel és Demi-vel való kapcsolatodról!
- Eric-kel nagyon jó viszonyba lettünk, amikor forgattam a klipet, épp akkor szállt fel a gépe, így nem tudtam tőle elköszönni, amit nagyon bánok. Egy szoros baráti kapcsolat van köztünk. - hangsúlyoztam ki, bár mint tudjátok szeretném, ha több lenne.. - Demi-vel kis korom óta ismerjük egymást. Nos ez egy hosszú történet. A lényeg, hogy egy a szülő városunk és egy óvodába jártunk. Tudom hihetetlen, hisz ő amerikai én meg magyar vagyok. Az apukám Texas állambeli, és 5-6 éves koromig, amíg a szüleim el nem váltak ott laktunk, így innen ismerem Demit. Sajnos a kapcsolat megszakadt, mivel 6 évesen nem gondoltunk arra, hogy fent kéne tartani a kapcsolatunkat, hisz ki az aki kisgyerekként erre gondol? De ennek ellenére nagyon örültünk egymásnak. Rengeteget beszélgettünk és nevettünk, mint mondtam. Fantasztikus élmény volt ez az egész! Hálás vagyok a sorsnak.
- Köszönjük a válaszaid, most pedig nézzük a fantasztikus klipet!
Ezután én is megnéztem a klipet, még ott helyben, hisz a végeredményt még én sem láttam. Meg kell hagyni az operatőr, a sminkes és a fodrász jó munkát végzett. (A videóklipet megtekintheted itt: katt)
Mikor hazamentem láttam, hogy Eric 3-szor keresett. Visszahívtam, és megkérdeztem, hogy mi volt ennyire sürgős. Mikor felvettem konkrétan leteremtett. Nem értettem mi baja.. De soha nem hallottam még ilyen idegesnek mint most. Olyan gyorsan beszélt, hogy szerintem sokszor átváltott svédre. Miután kértem, hogy lassabban és érthetőbben beszéljen, elmagyarázta, hogy látott egy képet a neten, amin Márkival vagyok és éppen egy csók csattan el rajta.. (Még az egyik ESC próbája alatt történt.. De titokban szerettük volna tartani.) Elmondta, hogy nem gondolta volna pont rólam, hogy összejövök vele, mikor annyira jól éreztük magunkat mikor itt volt. Nem hagyott szóhoz jutni, és nem igazán tudtam elmondani neki, hogy az egy elég régi kép és nem a napokban készült.. 2 percen belül le is rakta a telefont, mert mennie kellett valami interjúra a város másik felébe, ha jól vettem ki a szavaiból. Ezért felhívtam Emily-t, hogy elmeséljem mi történt. Azt mondta nyugodjak, meg és később hívjam fel és beszéljem meg vele. Mivel tudtam, hogy Eric egy online interjúra megy, elkezdtem keresgélni a neten. Fél óráig keresgéltem - szó szerint! -, majd találtam egy oldalt, ami közvetíti az interjút. Így hát végignéztem, hogy tudjam mikor lesz vége. A műsorban angolul beszéltek, mert ez egy nemzetközi adás. El is kezdődött az adás..
- Üdvözlünk mindenkit, ez itt What’s Up Sweden? műsor. A mai adásunkban vendégünk Eric Saade. Hy Eric! Mi ujság veled mostanság?
- Sziasztok! Hát élem a kis életem. Készülök az új albumom kiadására, és írom hozzá a dalokat.
- Akkor mesélj! Mit vársz az ESC után?
- Nem hiszem, hogy az életem meg fog változni, erről szó sincs. A karrierem egy kicsit remélhetőleg jobban fel fog lendülni a versenynek köszönhetően. Nemzetközi turnét tervezünk. De egyelőre ami a legfőbb célom, hogy terjesszem a zeném Európa szerte.
- Ez nagyszerű. Van esetleg olyan személy, akire felnézel és motivál a céljaid elérésében?
- Igen van egy csodálatos lány. Nem olyan rég óta ismerem, de az életem hátralevő részében, szinte biztos vagyok benne, hogy ő fog motiválni. Ez a lány különleges, ilyen természete senkinek nincs. Különleges, mert nem foglalkozik mások véleményével, csak azokéra ad, akik közel állnak hozzá. Különleges, mert tehetséges, de olyan szinten, ami kevés embernek adatik meg. Nagyon sok rendkívül különleges tulajdonsága van. Szeretnék olyan lenni, mint ő. Úgy értem, személyiségre. Olyan ő, mint egy angyal. Mindig jót akar.
- Tehát kijelenthetjük, hogy ő a példaképed?
- Igen.
- És elárulod, hogy ki ő? - kérdezte izgatottan, a műsorvezető.
- A példaképem Gréti Smith. Rövid ideje ismerem, de olyan tulajdonságai vannak, ami nagyon ritkán adatik egy emberben. Ő mindenből a legjobbat kapta a tulajdonságok közül. Ha ismernétek ezt mondanátok ti is!
- Reméljük megismerjük majd egyszer. Visszakanyarodva, úgy hangzik, mint ha szerelmes lennél.
- Nem szó sincs erről. Csak motivál a céljaimra, mert neki a siker nem az ölébe pottyant. Kevesen tudják, de egy átlagos lány volt ez előtt, és elég nehéz ilyen szintre eljutni. Nekem elhihetitek. Az ESC után is folyton bizonyítani akar, mindig feljebb akar jutni. És nekem is ez lebeg a szemem előtt, hogy mindig feljebb jussak, mint ő. Mert ha neki sikerül, akkor nekem is sikerülhet úgy érzem. Tehát ezért mondom a példaképemnek, tudom fura..
Na itt nekem elég is volt az interjúból. Rossz volt látni, hogy Eric-nek mennyire rosszul esett az, hogy csak jókat mond rólam, de bántja a Márkis dolog. Tudtam, hogy Eric teljesen a szívéből beszélt, és félrerakta a haragját, amiért nagyon hálás vagyok neki. Alig vártam, hogy felhívhassam és elmondjam neki az igazat.
Este fél 6 volt és eléggé fáradt voltam a suli miatt, ezért ledőltem egy kicsit aludni. Előtte írtam egy sms-t Eric-nek, hogy írjon, ha tudunk beszélni, mert fontos lenne. Mikor már mélyen aludtam, hallottam, hogy rezeg az asztalon a telefonom. Egy sms-t kaptam Eric-től, hogy hívhatom. “Szia Eric! Kérlek hallgass meg! Most én beszélek! Tudom, hogy mit gondolsz, de ez nem mostani kép. Amikor ez az ESC-n készült, amikor te még képbe se voltál és Márkival épp akkor bontakozott ki a kacsolatunk…” - és Eric közbe vágott. “Tudok mindent. Márki és Emily felhívtak. Elmagyaráztak mindent. Ne haragudj, hogy hirtelen így reagáltam, amikor nem is jártam a dolgoknak utána. Rosszul cselekedtem!” - Még ő kért bocsánatot, hát hogy haragudhatnék rá? Ezután még egy fél órát beszéltünk. Azt mondta, hogy ha kijön az albuma és turnéra indul Magyarországra akar a leghamarabb eljutni. Én szintén ezt tudtam neki mondani a részemről. Várom, hogy végezzünk a cd-nkkel és turnéra indulhassunk, mert akkor végre találkozhatunk. És számomra ez lenne jelenleg az egyik legjobb dolog.

Miután Eric hazament én is hazamentem. Anyu már otthon volt. Leültem vele beszélgetni. “Sajnálom, hogy nem tudtam bemutatni neked Eric-et!” - mondtam. “A lényeg, hogy jól érezted magad vele. És ez nekem sokat számít!” - Úgy hiányzott már anyu! Ezért délután tartottunk egy anya-lánya napot. Elmentünk a Starbucks-ba - mert kávéból sosem elég! -, megittunk egy-egy jeges kávét. Utána sétálunk és vásárolgattunk még egy kicsit. Amin meglepődtem, hogy az utcán megismertek az emberek, és odajöttek hozzám beszélgetni és gratulálni. Nagyon jól esett. Nagyon sokan autogramot kértek, valamint fényképezkedni is szerettek volna néhányan. Természetesen én mindenkinek eleget szerettem volna tenni, de miután fél órát álltunk egy helyen, láttam, hogy anyu kicsit kellemetlenül érzi magát. Nem mintha nem beszélgetett volna el másokkal.. csak ez a mi délutánunk volt. Ezért sajnálattal közöltem a rajongóimmal, hogy mennem kell. Este 6-ra értünk haza. Mondanom sem kell, hogy mennyire elfáradtunk. Be is dobtam magam a kádba. Körülbelül fél órát áztattam magam, mikor anyu szólt, hogy csörög a telefonom. Gyorsan kiugrottam belecsavartam magam a törülközőmbe és felrohantam az emeletre. Demi keresett. Gyorsan felöltöztem, majd visszahívtam. Csak érdeklődni szeretett volna felőlem. Elmeséltem, hogy ma hazament Eric, de anyu megvigasztalt és elmentünk kávézni meg vásárolni. Demi elmesélte, hogy hamarosan kijön új albuma, az Unbroken és egy világ körüli turnéra indul. Ez azért jó mert ellátogat Magyarországra, és itt egy kicsit több idejig is marad majd miattam. Már nagyon várom. Miután letettem a telefont elmentem még netezni egy kicsit. Felmentem egy angol nyelvű sztárokkal foglalkozó oldalra.. és lásd! Mi fogad? Egy újabb cikk.. “Eric Saade Magyarországon járt”. (A cikket elolvashatod itt:katt) Hát ezt nem hiszem el! Nem baj ,nem szabad ezt felvenem! Majd beszélek Eric-kel, hogy látta-e. Viszont korán kell feküdnöm, mert a következő egy hétben stúdiózni fogok járni. És újabb dalokat fogok írni. Így hát lefeküdtem aludni, azzal a tudattal, hogy jó pár rossz akaróm van, aki ktönkre szeretnének tenni. De ahogy Eric mondta, hinnem kell magamban! Nem szabad másokkal foglalkoznom. Ezek voltak az utolsó gondolataim, majd elaludtam.
Reggel 7.00-kor keltem.. Mert dalokat kell írnom, és délután megyek a stúdióba felvenni az eddig már elkészült dalokat. A héten kijön a Falling Down is, aminek nem csak itthon hanem egész Európa szerte lesz a premiere pénteken! Ennek nagyon örülök.
Leültem újabb dalokat írni, de egyszerűen csak az elmúlt pár napokra tudtam gondolni, és ezenbelül is főleg Ericre. Először magyarul írtam vázlatokat, majd ezeket átfordítottam angolra - mivel nemzetközi karreirt szeretnék, angol számokra van szükségem -, és utána megírtam a gondolataimból egy-egy számot. Ma egy olyan dalt írtam, ami az Eric-kel való kapcsolatomról szól, hogy mit érzek amikor vagyok és hogy mennyire szeretem őt. A szám az ‘I Promise You’ címet kapta. (A dalszöveget angolul és magyarul elolvashatod itt:katt) Mire kész lettem délután 2 óra volt, szóval anyuval megebédeltem, majd elmentem a stúdióba. Noah szerencsére elkísért.

A stúdióban ma felvettük a Naturally-t, amit még az ESC alatt írtam meg. Emlékeztek? Ezt énekeltem Eric-nek, amikor felelsz vagy merszt? -t játszottunk a többiekkel és az volt a feladatom, hogy énekeljek valamit Eric-nek. És mivel épp akkor írtam ezt a számot róla, hát ezt énekeltem neki. Ha tehetném még egyszer megtenném.. Csak ezen az egy számon kb. másfél órát dolgoztunk. Nem mindig találtam el, hogy hol kell elkezdenem énekelni. A végére már olyan fáradt voltam, hogy mindenen röhögtem. De végül is megérte, mert felvettük a számot és nagyon jó lett. Komolyan! Hallgassátok meg ti is: katt! Mielőtt hazamentünk volna Noah-val, beugrottunk még egyet kávézni a Starbucks-ba. Majd távozás közben egy csomó fotós jött oda hozzánk.

Nagyon furcsa volt, hogy így felismernek az emberek. Noah elment, mert ment Emily-hez én pedig mentem haza. Otthon anyu finom vacsival várt, méghozzá palacsintával. Kedvencem. :) Miután jól belaktam vele, felmentem a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom és felment skype-ra. Láttam, hogy Eric is fent van. Szívem szerint írtam volna neki, hogy: “Szia édes!Beszélünk?” De a büszkeségem azt mondta, hogy várd meg míg ő ír, hisz ő a fiú.. Szóval vártam és csak vártam.. Amíg vártam, addig énekelgettem az új számom az I Promise You-t. Majd 10 perc múlva Eric írt, hogy mi lenne ha kamerán keresztül beszélgetnénk. Nagyon megörültem neki. Megmutattam neki a mai cikket rólam és róla.. Nem tudott mást mondani, csak ismét ugyanazt: hogy ne foglalkazzak velük, neki ez a munkájuk.. Nekik is meg kell valamiből élniük.. - OKÉ! DE NE BELŐLEM - gondoltam magamba.. Megnyugtatás képp mondta, hogy írt egy számot rólunk. Hát nem fura? Én is írtam pont ma.. Elénekelte a refrén-t, meg kell mondani nagyon jó lett. A címe ‘Timeless’ lett. “I feel the love from your heart is hitting me, I wanna stay to be yours for eternity, Don’t let the feelings go away so rapidly, The clocks will never surround us, We could be timeless, We could be timeless, yeah” Magyarul: “Érzem, hogy a szerelem a szívedből megüt, Az örökkévalóságig a tiéd akarok maradni, Ne engedd, hogy az érzés olyan gyorsan eltűnjön, Az óra soha nem fog körbejárni minket, Időtlenek lehetnénk, Időtlenek lehetnénk, yeah” A dal többi részét nem akarta előadni, mert azt mondta, hogy a többi meglepetés. Azt mondta, hogy azért írta ezt a dalt, mert oda van értem, és sajnos messze vagyunk egymástól és így időbe tel míg találkozunk. Ezért szeretené ha az időtől nem függenénk ennyi, és egy pillanatban csak ő meg én lennénk, ha megállíthatná az időt. Nagyon aranyos volt. Én is előadtam az én dalom egy részét. Azt mondta, nagyon tetszik neki. Hát reméltem is, hamár róla szól. :)) Utána megmutattam a ma felvett ‘Naturally’ -t. Az is nagyon tetszett neki. “Már akkor is tetszett amikor zene nélkül elénekelted a refrén 1-2 sorát, de így még jobb!” - dícsérte meg.
Ismét eltelt egy nap. Holnap szintén korán kelek, mivel dal írás vár rám, majd stúdiózás. Ma eléggé lassan haladtunk, csak egy számot sikerült felvennünk a várt 2 helyett. Úgyhogy bele kell húznunk, ezért holnap hamarabb is megyek stúdiózni. Remélem holnap jobban fogunk haladni. Elmentem, vettem egy meleg fürdőt, majd elment aludni. Nagyon örültem, hogy beszéltem Eric-kel.

Miután Eric-kel megbeszéltük az élet “nagy” dolgait, felvetettem az ötletet, hogy akkor menjünk sétálni. A Duna parton sétáltunk, utána átsétáltunk Budára. Megmutattam neki a Budai várat. Után a Duna közelében felmentünk egy épületre. Nagyon tetszett a kilátás nekünk, ezért Eric csinált is rólam egy képet:
Mivel már délután 1 óra volt, visszamentünk a szállodába és segítettem Eric-nek összepakolni. Eric gépe délután 4 órakor indul, ami azt jelenti, hogy fél 3-ra legkésőbb ki kell vinnünk a sofőrömmel őt a reptérre. Miután összepakoltunk Eric felvette a szemüvegét, majd elindultunk a reptér felé. A szálloda előtt várt már ránk Dávid, a sofőr. 2 órakor már a Feri hegy 2-n voltunk. Úgy sajnáltam, hogy Eric haza megy. Volt még fél óránk a becsekkolásáig. Addig leültünk egy padra a parkolóban. Sokan odajöttek hozzám autogramot kérni, és Ericet is nagyon megnézték. Lehet hogy feltűnt nekik, hogy ez lehet hogy még is csak az igazi Eric Saade és sokan nem értették, hogy most ő csak egy hasonmás vagy mi van. Ezért egy lány csapat (olyan 14-15 évesek) odajöttek, hogy “Hy Eric! We love you so much! “.. Mondanom sem kell.. LEBUKTUNK! Feltudjátok fogni, hogy 3 napig tökéletesen titkoltuk majd az utolsó fél órában lebukunk? Ez mi?! Eric szépen higgadtan beszélt hozzájuk: “Hy Girl! Thank you, thank you!” Végig csak ezt hajtogatta. A pics*k - mert azok voltak.. - nem tudtak angolul, és a jelzőket csak úgy dobálták Eric-hez. Az angol tudásuk 0 volt! Eric már nem bírta ezt tovább hallgatni, így megkért hogy szóljak nekik, hogy jó lenne ha most magunkra hagynának. Tudta, ha ő mondja úgy se értik meg, úgyhogy én szóltam is nekik: “Ne haragudjatok, de ez titokban kell, hogy maradjon! Persze tudom.. mekkora királyok lesztek tőle, ha elmondjátok, hogy találkoztatok vele. De higgyétek el neki ártanátok ezzel a legtöbbet! És az előbb azt kérte, hogy távozzatok, mert szeretne velem beszélni, de zavarná, ha itt lennétek. Imád titeket és garantálom nektek, hogy még találkozhattok vele, de most mennetek kell!” A csajok nagyon megharagudtak. Miközben elmentek ilyeneket mondtak: “Ki ez a ringy*, hogy Eric felett bíráskodik?” vagy “Mit eszik ezen Eric? Ocsmány a csaj.. azt hiszi mert volt az ESC-n és találkozott vele, már valaki?” illetve “S*ggfej!” . Ezek a szavak után megfordultam és utánuk kiabáltam “Mi a f*sz? Ez most komoly gyerekek?” Természetesen mindenki felfigyelt rám és Eric-re is.. Megint csak sikerült elrontanom mindent.. Eric nem igazán értette, hogy mi történik, úgyhogy gyorsan elmeséltem neki: “Ezek a lányok nagyon féltékenyek voltak, hogy veled vagyok. Lerib*ncoztak és s*ggfejeztek! Mire én: ‘Mi a f*sz? Ez most komoly?’ Ne haragudj Eric, hogy felhívtam magunkra a figyelmet, de nem tűröm, hogy valaki féltékenységből és azért, mert megkértük őket, hogy távozzanak, így beszéljenek rólam!” “Nyugodj meg semmi gond. Lehet, hogy én is így reagáltam volna ugyanilyen helyzetben, viszont ehhez hozzá kell szoknod.. Most az lenne csoda ha ez nem kerülne címlapra..” - Eric nem mondott hülyeséget. Most attól kell rettegnem, mikor hívnak fel az újságírók és mikor jelennek meg az újabb cikkek rólam. Miután lehiggadtam bementünk és várakoztunk a becsekkolásra.. Ha voltatok már reptéren tudjátok milyen hosszú folyamat ez.. “Örülök, hogy eljöttél hozzám!” “Én is nagyon örülök! Viszont legközelebb te jössz hozzám!” - mosolygott. “Hihetetlen, de nagyon megszerettelek az elmúlt pár nap alatt.. És tudd: tényleg különleges lány vagy! Nem csak a levegőbe beszéltem ma délelőtt. Nagyon várom már a következő találkánkat!” - nagyjából ezek voltak Eric utolsó szavai mert lassan ő következett. Körbenézett és látta, hogy szint mindenhol riporterek, fotósok vannak körülöttünk. Ezért megölelt jó szorosan és egy nagy puszit nyomott a homlokomra. Annyira lesokkoltam, hogy itt hagy engem, egy számomra nagyon fontos személy, hogy nem tudtam gondolkozni és nem tudtam, hogy mit csináljak, ezért csak ennyit mondtam: “Jó volt újra látni! Várom a legközelebbi alkalmat! Soha nem fogom ezeket az élményeket elfelejteni!” - majd el kellett engednem. Nagyon rossz érzés volt.. de mint tudjuk “Minden csoda 3 napig tart..” Szívem szakadt meg mikor láttam mikor Eric már a repülője felé vette az irányt. Még egyszer utoljára hátra nézett és integetett, majd ment tovább.. Lehet, hogy korai, de bátran kimerem jelenteni: SZERETLEK ERIC! - egy dolgot bánok, hogy nem mondhattam el neki..

Sziasztok. (:  Arra gondoltam - ha ti is benne vagytok - , hogy akinek van kedve írhat egy-egy kisebb részt, amit majd beleszövök a történetbe. Tehát akinek van egy kis kedve, és ki szeretné magát próbálni, írjon a chatbe és megadom az e-mailt!
Teljesen mindegy, hogy milyen szituációt írtok le, hisz a történetnek még koránt sincs vége és én bármikor bele tudom szőni a történetbe, illetve a ti történeteitekhez tudom igazítani az enyémet. A lényeg, hogy a tartalom és a szereplők meg maradjanak. Ha szeretnétek írhattok bele új szereplő(ke)t, de ezt majd úgy is egyeztetjük az illetővel. Az is fontos, hogy ne írjátok le még egyszer, hogy az első csók hogy csattan el, hisz ezt már nem tudom beleírni a történetbe, mert ez már megtörtént! :)) Jelentkezéseket a chatbe várom és hamarosan hozom a következő részt! ;) Legyetek türelemmel!!! ((:
-szerk.

Reggel 7 órakor ébredtem fel. Eszembe jutott, hogy ma kell mennem levetetni a gipszem. Végre! Elkezdtem készülődni. A többiek mind aludtak. Kivettem a ruháimat a szekrényemből, majd halkan lementem a fürdőszobába fogat mosni. Azután megcsináltam a hajam és felöltöztem. Ezután kimentem a kertbe és felhívtam Demit. Elmeséltem neki mennyi minden történt ez alatt a pár nap alatt. Viszont ő is mesélt.. Állítólag már náluk is elterjedt a hír, hogy Eric Magyarországon van. Még szerencse, hogy ma megy haza. Nagyon remélem, hogy nem bukunk le. Azt beszéltük Demivel, hogy tavaszi szünetben azaz kb. 3-4 hét múlva találkozunk. Még nem tudjuk, hogy hol, de mindenképp szeretnénk.
A telefonálás után elmentem reggelit készíteni a többieknek. Csináltam egy tucat melegszendvicset meg kávét is főztem. Megterítettem az asztalon és láttam, hogy Noah ébredezik. “Jó reggelt!” - köszönt nekem. Majd én is visszaköszöntem neki. Ezután felmentem a szobámba, a többieket felkelteni. Először Eric-et. Odaültem az ágyamra, Eric mellé majd szépen elkezdtem az arcát simogatni. “Eric. Reggel van. Kelj!” Ezután tök aranyosan lassan kinyitotta a szemét és azt mondta: “Jó reggelt szépség!” - Olyan jó volt tőle hallani ezt. Mondtam neki, hogy öltözzön fel és jöjjön le reggelizni én addig felkeltem a többieket. Így is tettem. Ráugrottam Márkira - csak, mert kedves vagyok!:D - és elkezdtem csikizni.. Tudtam, hogy Márki hétalvó és elég nehéz felkelteni, úgyhogy ez az egy módszer létezik arra, hogy ő felébredjen. Erre Emily is felkelt, mert Márki elég hangosan nevetett. Lementem, kiszedtem a meleg szendvicseket, és kiraktam az asztalra. Ezután a többiek is szép lassan megérkeztek. Leültünk enni. Mindenki nagyon éhes volt. Mindenki szótlanul evett. Reggeli után összepakoltam és elmosogattam. Addig a többiek tv-ztek. Szegény Eric semmit nem értett, úgyhogy odajött hozzám a konyhába. Megkérdezte, hogy segíthet-e. Mondtam neki, hogy ó dehogyis, hisz vendég. Megvárta míg befejeztem a mosogatást. Utána felmentünk az emeletre, mert a szobámban rendet kellett raknom. Először beágyaztam utána kitakarítottam. Addig Eric a laptopomon netezett. Ha jól láttam, akkor a családjával beszélt. Nagyon aranyos volt. Miután kitakarítottam bedőltem az ágyamba, annyira elfáradtam. Már 9 óra volt, úgyhogy nekem indulni kellett a kórházba levetetni a gipszem. Hívtam Dávidot, a sofőröm, hogy fél óra múlva legyen a háznál. Lementem elköszönni a többiektől, mert mentek haza. Azt mondták, tetszett nekik a “buli”. Nagyon örültem neki, de igazából engem az érdekelt, hogy Eric hogy vélekedett a buliról. Szóval miután elmentek a többiek leültünk a nappaliban és elkezdtünk beszélgetni.
- Na milyen volt a tegnap estéd? Hogy tetszett? - kérdeztem kedvesen.
- Hú. Hát jól telt. Nekem tetszett. Egy-két dologra nem igazán emlékszem..
- Például? - kérdeztem mosolyogva.
- Például,  hogy hogy kerültünk mi a medencébe?
- Hát azt hiszem Noah ötlete volt, és senki nem ellenezte, így bementünk a medencébe. Arra sem emlékszel, hogy belelöktél a jég hideg vízbe?
- Nem igazán. Mit csináltunk mi a medencében? - kérdezte kíváncsian.
Na várjunk csak.. nem emlékszik mit csináltunk a medencében.. Ez most komoly? Szórakozik velem? Nem igazán tudtam mit válaszoljak erre.. Úgyhogy gyorsan rávágtam valamit..
- Hát sok mindent.. - persze ennél rejtélyesebb nem is lehettem volna..
- Azaz? Az mit jelent, hogy sok mindent? - kérdezősködött.
- Tényleg nem emlékszel semmire, Eric?
- De.. Az van meg, hogy fáztál és én ezért megcsikiztelek.. meg..
- Meg??
- Hát meg, hogy utána volt valami köztünk - mondta mosolyogva és elpirulva.
- Igen? És mi? - faggatóztam..
- Hát egy csók.. Ne haragudj nem voltam beszámítható. - mondta.
Most bocsánatot kért egy csókért? És most arra fogja, hogy azért volt, mert be volt egy kicsit rúgva? Ez most komoly? Ez a srác nem normális, ez tuti!
- Most miért kéne haragudnom? Nem értelek Eric, ne haragudj..
- Semmiért.. Csak nem tudom, hogy akartad-e vagy nem. És azért kértem bocsánatot, ha esetleg nem akartad volna. Mert én igazából akartam. Erre tisztán emlékszem. Mert abban a fürdőruhában.. háááát.. mit is mondjak: gyönyörű voltál! És kényszert éreztem rá, hogy megtegyem, mert különben bántam volna. Szóval.. te megbántad vagy nem akartad? - annyira aranyos volt, ahogy belepirulva ott magyarázta a dolgokat.
- Nem bántam meg. Jól esett. Tényleg. Örültem neki. Csak azt hittem, azért kérsz bocsánatot, mert te bántad meg. - mondtam mosolyogva.
- Nem dehogyis! Úristen! Soha! - mondta ő is mosolyogva, majd átölelt és megpuszilta a szám. Jajj úgy örültem neki. Ám ezt a szép pillanatot megszakította a telefonom csörgése. Megjött a sofőröm. Eric.-et elvittük a szállodába, hisz nem lett volna jó, ha valaki felismerik és velem látják. Megbeszéltük, hogy miután végeztem visszamegyek hozzá, és elmegyünk sétálni, mert gyönyörű időnk volt ma is. Szóval miután kiraktuk Eric-et, rögtön az egyik belvárosi kórház felé vettük az irányt. Már nagyon izgatott voltam, hogy levegyék a gipszet. Miközben várakoztam az orvosomnál - akihez átutalták a papírjaim - észrevettem a gipszemen egy aláírást. Eric-é volt az. Nem tudom mikor írhatta rá, de nagyon aranyos volt tőle. Az volt ráírva, hogy “Believe in yourself! Love: Eric ♥” Azon gondolkoztam amíg kint várakoztam, hogy mit akart ezzel mondani, hogy higgyek magamban.. A legjobban a ‘Love: Eric’ és a szívecske tetszett. Ezek után nem volt kérdés, hogy megtartsam a gipszet. Azt sem értettem, hogy hogy nem vettem eddig észre. Szinte, majdnem kiszúrta a szemem a felirat.. és én így jöttem végig? Remélem nem olyan régóta van ez rajtam, mert ha igen akkor a paprazzós képeken jól látni ezt a feliratot.. És az nem a legjobb.. A gondolkozásomat az egyik ápolónő szakította meg, aki behívott. Bement, majd köszöntem. A doktornő megkérdezte, hogy meg akarom-e tartani a gipszet. “Hát persze!” - vágtam rá rögtön. Óvatosán szétvágta a gipszet, majd megvizsgálta a kezem. Azt mondta, hogy minden rendben, mivel nem volt törésem nem kell megröntgenezni, Azt is hozzátettem, hogy vigyázzak legközelebb jobban magamra.
Miután levették a gipszet visszavitettem magam Eric-hez. Bementem a szállodába, bejelentkeztem a portán, majd felmentem a szobához. Bekopogtam, majd Eric egy száll gatyába nyitott ajtót. “Hát te miért vagy ennyire levetkőzve?” - kérdeztem meglepődve. “Melegem van. Zavar? Mert akkor visszaveszem a felsőm..” “Nem, dehogy!” - vágtam rá. Hisz kit zavarna Eric tökéletes teste? “Amúgy ez, hogy került a gipszemre?” - mutattam a gipszemen lévő írásra. “Reggel írtam rá. Olyan 6 óra körül felkeltem és nem tudtam visszaaludni. Szerettem valami olyat csinálni, ami tárgyilagos. És hát ezt írtam rá..” “És ezzel mire akartál célozni?” “Ezt neked kell megfejtened, Gréti! Egyet ne felejts: Az élet sosem könnyű. Ahhoz, hogy boldog légy, önmagadat kell mindig adnod és nem szabad mások kritikájával foglalkoznod, hisz ők rombolni akarnak téged. A kulcsa az egésznek hogy higgy magadban!” “Szóval ha hiszek magamban, akkor bármire képes leszek. És akár a karrieremben, akár a magánéletemben alkalmazzam ezt, hisz ettől leszek az aki.. És ne foglalkozzak ilyen piti emberekkel, aki minden hülyeséget írnak az újságokban vagy az interneten rólam. Ezt szeretted volna üzenni vele?” “Igen! Okos lány vagy te, 18 éves létedre!” “köszi.. ez lenéző volt!” - mondtam mosolyogva. “Nem,  dehogy. Nem úgy értettem, ezt te is tudod!” - hát persze Eric.. értem én. - gondoltam magamban. “Tudod Gréti, te különleges lány vagy. Ezért is fogtál meg annyira. Nem olyan vagy, mint a többi veled egyidős lány. Te érett vagy, és jó szívű. És a világba ilyen emberek kellenének! Én is pont ilyen szeretnék lenni, mint te! Ezért írtam ezt rád. Mert tudtam, hogy magadtól is megfejted ezt, hisz okos vagy. ” Így már minden világos volt, hogy Eric miért üzente ezt. Nagyon jól estek ezek a szavak a szájából. Örültem, hogy különlegesnek néz.. bár én nem igazán éreztem magam annak, leszámítva azt, hogy Eric Saade-val “kavarok”.. na ebben tényleg különlegesnek érzem magam.. Ez a beszélgetés nem kellet volna.. azt hiszem kezdem megszeretni Eric-et.. méghozzá nagyon. Így sokkal nehezebb lesz majd elengednem a délután folyamán. De addig a jelennel szeretnék foglalkozni!